Cégközelemény
Ügyvezetõi határozat társasági szerzõdés módosításáról

Alulírott – id. Ludvig József, mint a KONCERT 1234 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság ügyvezetõje – az alábbiak szerint módosítom a társasági szerzõdés 17.2. pontjának felhatalmazása alapján a 1998. február 18.-i keltezésû alapító okiratot (a társasági szerzõdést ) 2007.szeptember 3.-i hatállyal :

I./ A társasági szerzõdés 2. pontja helyébe lép :

2./ A társaság székhelye: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u.20.II.e.3.

A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

2.1. A társaság fióktelepe : 1133 Budapest, Pannónia u.118. fsz.4.

II./ A társasági szerzõdés 3. pontja kiegészül a következõkkel :

22.11 Könyvkiadás

22.14 Hangfelvétel-kiadás

22.22 Máshova nem sorolt nyomás

22.25 Kisegítõ nyomdai tevékenység

52.47 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem

52.50 Használtcikk-kiskereskedelem

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.31 Ingatlanügynöki tevékenység

74.40 Hirdetés

80.42 Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás

92.31 Alkotó és elõadó-mûvészet

Miskolc, 2007. szeptember 3.

A www.kottaletolto.hu üzemeltetõje a Koncert 1234 Kft. Az oldal jogi mûködésével kapcsolatban a Magyar
Tartalomszolgáltatók Szövetsége által kiadott állásfoglalás az irányadó. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokon belül eltérnek egymástól a tartalmi szolgáltatók és a közvetítõ szolgáltatók.
A két szolgáltatás közötti különbség az, hogy a tartalmi szolgáltató maga állít elõ és tesz közzé saját tartalmat.
A közvetítõ szolgáltató más által közzé tett információ elérését biztosítja.
A kottaletöltõ szolgáltatása részben információs adatbázis, másrészt szabadon felhasználható zenemûvek kottáinak közzététele. A kottaletöltõn található adatbázisban olyan hangzó anyagok is vannak, amelyeket a szerzõ hozzájárulásával, ideiglenes jelleggel reklámcélból kifejezetten a szerzõ kérésére tett fel a szolgáltató.
Amennyiben olyan adat kerül fel amely sérti más jogait – vélelmezett jogait – akkor sem felel a szolgáltató,
Szerzõi jogi sértésért, ha eleget tesz az Ektv. 13. paragrafusában meghatározott értesítési eltávolítási eljárásnak.
A Koncert 1234 Kft a kottaletöltõ.hu üzemeltetõje tiszteletben tatja a személyes adatokat. De a szolgáltatásnak
feltétele a regisztráció kitöltése, amely nem tér ki bizalmas személyes adatokra. A regisztráció során tudomá – sunkra hozott adatokat bizalmasan kezeljük. A 2001 évi CVIII. törvényben foglaltak alapján használjuk fel.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról /kivonat/

A szerzõi jogi védelem tárgya

1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és mûvészeti alkotásokat.

(2) Szerzõi jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minõsül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mû,

b) a nyilvánosan tartott beszéd,

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,

d) a színmû, a zenés színmû, a táncjáték és a némajáték,

e) a zenemû, szöveggel vagy anélkül,

f) a rádió- és a televíziójáték,

g) a filmalkotás és más audiovizuális mû (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kõnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,

i) a fotómûvészeti alkotás,

j) a térképmû és más térképészeti alkotás,

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

l) a mûszaki létesítmény terve,

m) az iparmûvészeti alkotás és annak terve,

n) a jelmez- és díszletterv,

o) az ipari tervezõmûvészeti alkotás,

p) a gyûjteményes mûnek minõsülõ adatbázis.

(3) A szerzõi jogi védelem az alkotást a szerzõ szellemi tevékenységébõl fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minõségi, esztétikai jellemzõktõl vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettõl.

(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezõvé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.

(5)

(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, mûködési módszer vagy matematikai mûvelet nem lehet tárgya a szerzõi jogi védelemnek.

(7) A folklór kifejezõdései nem részesülnek szerzõi jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népmûvészeti ihletésû, egyéni, eredeti jellegû mû szerzõjét megilletõ szerzõi jogi védelmet.

(8) Az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelõállítók, valamint az adatbázis-elõállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

A törvény hatálya

2. § Olyan mûre, amely elõször külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerzõ magyar állampolgár, vagy ha a szerzõt nemzetközi egyezmény, illetõleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerzõi jog

4. § (1) A szerzõi jog azt illeti, aki a mûvet megalkotta (szerzõ).

(2) Szerzõi jogi védelem alatt áll – az eredeti mû szerzõjét megilletõ jogok sérelme nélkül – más szerzõ mûvének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Közös mûvek

5. § (1) Több szerzõ közös mûvére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzõi jog együttesen és – kétség esetén – egyenlõ arányban illeti meg a szerzõtársakat; a szerzõi jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzõtárs önállóan is felléphet.

(2) Ha a közös mû részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt mûvek), a saját rész tekintetében a szerzõi jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt mûvekbõl álló, együtt alkotott közös mû valamely részének más mûvel való összekapcsolásához az eredeti közös mû valamennyi szerzõjének hozzájárulása szükséges.

6. § (1) Az együttesen létrehozott mûre (pl. nemzeti szabványra) a szerzõk jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságot illeti meg a szerzõi jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a mûvet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

(2) Együttesen létrehozottnak minõsül a mû, ha a megalkotásában együttmûködõ szerzõk hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövõ egységes mûben, hogy nem lehetséges az egyes szerzõk jogait külön-külön meghatározni.

Gyûjteményes mû

7. § (1) Szerzõi jogi védelemben részesül a gyûjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû (gyûjteményes mû). A védelem a gyûjteményes mûvet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzõi jogi védelemben.

(2) A gyûjteményes mû egészére a szerzõi jog a szerkesztõt illeti, ez azonban nem érinti a gyûjteménybe felvett egyes mûvek szerzõinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.

(3) A gyûjteményes mû szerzõi jogi védelme nem terjed ki a gyûjteményes mû tartalmi elemeire.

Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mû

8. § Ha a mûvet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzõi jogokat a szerzõ fellépéséig az gyakorolja, aki a mûvet elõször hozta nyilvánosságra.

A szerzõi jogok keletkezése, a szerzõi jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) A szerzõt a mû létrejöttétõl kezdve megilleti a szerzõi jogok – a személyhez fûzõdõ és a vagyoni jogok – összessége.

(2) A szerzõ személyhez fûzõdõ jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerzõ nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok – a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vagyoni jogok örökölhetõk, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerzõ személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerzõ – a jogok átruházására irányuló szerzõdés eltérõ kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.